Az egri Magyarország egyik történelmi borvidéke. A 22 162 hektár (ebből 18 302 I. osztályú) teljes területéből 5965 hektáron terem szőlő, a borvidék honlapja szerint 6040 hektár a szőlőültetvény. Ezek legtöbbje a Bükk déli lankáin terül el; központja a névadó Eger, amin kívül még 19 község tartozik hozzá.

A borvidék területének legnagyobb részét miocén korú riolittufa borítja; jóval kisebb az eocén mészkő márga, valamint oligocén agyagmárga elterjedési területe. A tufa eluviális málladékából fekete, mészszegény nyirok, barnaföld, illetve agyagbemosódásos vagy Ramann-féle barna erdőtalaj alakul ki. Az ország egyik legaszályosabb (legszárazabb) és leghűvösebb éghajlatú borvidéke, amit észak felől a Bükk hegyvonulata véd a hideg légáramlatoktól. Viszonylag későn tavaszodik. A vörösborok termelésének főleg a délnek, délnyugatnak néző lejtők mikroklímája kedvez.